Csaknem mindent, amit az életben való helytálláshoz és a követendő magatartáshoz tudni kell, már az óvodában megtanultam. A bölcsesség nem a diploma hegymagasságában leledzett, hanem ott lapult a kiscsoport homokozójában.

Ilyen egyszerű dolgokat sajátítottam el: Osztozz mindenen! Játssz tisztességesen! Ne üss meg másokat! Mindent tégy vissza oda, ahol találtad! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a meleg másét! Kérj bocsánatot, ha megütöttél valakit! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A piskóta és a hideg tej egészséges. Élj kiegyensúlyozottan! Egy keveset tanulj, egy kicsit gondolkozz, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz mindennap.

Ebéd után szundíts egyet! Ha kilépsz az utcára, ügyelj a forgalomra, fogd meg a párod kezét, és maradj a többiekkel! Állj készen a csodára!

Emlékezz csak a babszemre a tejfölös pohárban! Gyökeret ereszt, s a kis növényke kiserken a földből, szinte nem is értjük, hogyan miért, de mindannyian ilyenek vagyunk.

Az aranyhalak és hörcsögök, meg a fehér egerek, sőt még a tejfölös pohárba dugott babaszemek is elpusztulnak egyszer.

Mi sem vagyunk kivételek.

Azután emlékezz a könyvre, amit először olvastál és a legfontosabb szóra, amit tanultál: LÁSS!

Ebben valamiképp benne rejlik minden, amit tudnod kell. Szeretet, tisztálkodás, környezetvédelem, politika és józan élet.

Gondold csak el, mennyivel jobb lenne a világ, ha délután háromkor a Föld minden lakója piskótát és tejet venne magához, aztán a takaró alá bújna, hogy szundítson egyet.

Ha az országok legfontosabb vezér elvévé válna, hogy mindent tegyenek vissza oda, ahol találták és rakjanak rendet maguk után.

És bármennyi idős vagy, akkor is igaz marad, hogy ha kilépsz az utcára, ügyelj a forgalomra, fogd meg a párod kezét és maradj a többiekkel!”

Robert Fulghum